Vezető halálozási oknak számítanak Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek, ezen belül is a koszorúér elzáródása kimagasló szerepet tölt be. A koszorúér szűkületek diagnosztizálása és terápiája szívkatéterezéssel és egy speciális fémháló (stent) beültetésével történik, amelyekkel a kitágított erekben a véráramlás biztosítható. Ilyen beavatkozásból évente mintegy 18 ezret végeznek az országban, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a pácienseknek, hogyan készüljenek a minimál invazív eljárásra.

Kérdéseinkre Gábos Jolán a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház Haemodinamikai Laborának vezető asszisztense válaszolt.

Hogyan készüljenek a Páciensek az intervenciós kardiológiai beavatkozásra? Mit vigyenek magukkal, átlagosan meddig maradnak az egészségügyi intézményben? 

A páciensek átlagosan egy-két éjszakát töltenek a katéterezés után az egészségügyi intézményben. Ha nem történik a katéterezés során intervenció, pl. stent beültetés, akkor a beavatkozást követően még aznap délután, vagy este haza is mehet a beteg. A mi intézményünkben az eljárás előtt EKG és vérnyomásmérés történik, ezután kerülnek a páciensek a kardiológiai osztályra. A beavatkozásra úgy készüljenek, mint általában egy kórházi tartózkodásra, tisztálkodási eszközöket, evőeszközöket, poharat, pizsamát, köntöst és papucsot kell hozniuk. Ami nagyon fontos, hogy mindenki vigye magával a korábbi egészségügyi dokumentációit! Sokan úgy gondolják, hogy ez nem szükséges az EESZT működése óta, viszont a rendszer bevezetése előtti dokumentumok nem állnak rendelkezésünkre, és egy esetleges technikai probléma is akadályozhat bennünket a munkánkban, ezért az előző dokumentációk elengedhetetlenek a beavatkozáshoz. Szükség van továbbá egy friss, egy hónapnál nem régebbi laborvizsgálatra, amely tartalmazza a vesefunkció, ionok, cukor, vérkép értékeket, valamint a véralvadást vizsgáló INR paramétert.

A beavatkozás előtt milyen szabályok vonatkoznak az étkezésre, folyadék fogyasztására?

A beavatkozáshoz éhgyomor szükséges, viszont vizet mindenféleképpen bőségesen ajánlott fogyasztani. Ha valaki a reggeli gyógyszereit csak étkezés után tudja bevenni, azt szoktuk javasolni, hogy egy-két kekszet még fogyaszthatnak, egy kiadós villásreggeli azonban már nem javasolt.

Ha már a gyógyszereket említette, a rendszeresen szedett gyógyszereket el kell hagyni, vagy mindenféleképpen be kell venni a beavatkozás előtt? 

A reggeli gyógyszereket be kell venni, kivétel, ha valaki cukorbeteg. A metformin hatóanyagú készítményeket két nappal a beavatkozás előtt már el kell hagyni, ilyen például a Meforal, Merckformin. Ezek a gyógyszerek ugyanis rontják a vesefunkció értékeket, ami a katéterezéshez szükséges kontrasztanyaggal együtt már nagyon megterhelőek lennének a beteg számára. Egyéb, más hatóanyagú antidiabetikumokat sem szabad a vizsgálat napján bevenni, ilyen pl. a Jardiance. A vérhígító gyógyszerek esetében sokan azt hiszik, hogy a clopidogrel hatóanyag tartalmú és acetilszalicilsav hatóanyagú készítményeket is el kell hagyni, de nem szabad! Ezeket mindig be kell venni, főként, ha volt már a páciensnek hasonló beavatkozása, végig szedni kell, egy nap sem maradhat ki. Ilyen gyógyszer a Clopidep Trombex ,Zyllt és az Asa, Astrix. Vannak továbbá az újfajta vérhígítók, ilyenek az Eliquis, a Pradaxa és a Xarelto. Az Eliquist és a Pradaxa-t azonban 12 órával a beavatkozás előtt kell elhagyni, a Xarelto-t pedig 24 órával. Javasoljuk, hogy a gyógyszerekkel kapcsolatosan mindig érdemes előzetesen egyeztetni a beavatkozást végző kezelőorvossal.

Milyen érzéstelenítéssel történik a beavatkozás és utána mennyi idővel kezdhetnek mozogni, felkelni az ágyból?

A katéterezés helyi érzéstelenítésben történik. Ha arteria radialisból (csukló) történik a behatolás, ami a leggyakoribb, azt javasoljuk, hogy a betegek felkelhetnek a beavatkozás után, de a szúrt végtagot legalább 6 órán át – a nyomókötés levételét követően- nem használhatják, nem terhelhetik. Ha nem szédülnek, nincs panaszuk, felkelhetnek. Ha a femoralis artériát (lágyékhajlatot) szúrjuk meg, akkor a beteg orvosi utasításig nem kelhet fel.

Mikor étkezthetnek, ihatnak folyadékot először a betegek?

Amennyiben nincs panasz, hányinger, fél órával a beavatkozást követően nyugodtan ihatnak és étkezhetnek is.

A beavatkozás után vezethetnek-e autót a páciensek, vagy tömegközlekedhetnek-e? Mit javasol a hazautazáshoz?

A beavatkozást követően 24 óráig a vezetés nem javasolt! Fontos, hogy a beteg ne terhelje a megszúrt végtagot vezetéssel, vagy a csomagjai cipelésével a tömegközlekedési járműveken. Mindenképpen kísérővel ajánlott a kórházat elhagyni.

A páciensek hogyan tudják megőrizni a beavatkozással elért állapotot?

Ez már a gondozó kardiológia területe, de fontos az ér szűkületét okozó tényezők csökkentése. Ilyen a dohányzás elhagyása, koleszterinszegény ételek fogyasztása és túlsúlyos betegek esetében a testsúlycsökkentés.

Milyen időközönént kell  a páciensnek kontrollra járni a beavatkozás után?

1, 3, 6, és 12 hónapos kontrollokra kell járni a gondozó kardiológushoz. Ezen időszak elteltével félévente, majd évente ajánlott a szakorvosi felülvizsgálaton megjelenni.

„A szívkatéteres eljárásokhoz használt eszközök fejlesztése és kiemelkedően magas minősége ma már lehetővé teszi, hogy rendkívül összetett esetekben is sikeres beavatkozásokat végezzenek az intervenciós kardiológusok” – hangzott el a Vascular Venture Kft. „Youngster to Master” elnevezésű tréningjén Budapesten, a Puskás Aréna rendezvénytermében. 

Interjú Dr. Sármán Balázs PhD kardiológus főrovossal: 

Itt vagyunk a Vascular Venture Kft. rendezvényén Budapesten, amelyet intervenciós kardiológusoknak szerveztek. Miben látja az ilyen jellegű továbbképzéseknek a jelentőségét?

„A kezdeményezés hiánypótló, Magyarországon ugyanis jelenleg nincs a fiatal intervenciós kardiológusoknak dedikált és felépített képzése. A munkám során azt tapasztaltam, hogy óriási eltérések vannak még tapasztalt szakorvosok között is abban a tekintetben, hogy hogyan vezényelnek le egy-egy beavatkozást, hogyan használják az eszközöket és milyen technikákkal dolgoznak. Ez volt az alapötlete a tréningsorozatnak, ami összetalálkozott a Vascular Venture azon törekvésével, hogy a fiatalokat, illetve a gyógyításban résztvevő orvosokat, egészségügyi szakdolgozókat is oktassák, és azt a hasznot, amelyet a működésük során termelnek, azt forgassák vissza a magyar emberek gyógyítása érdekében.”

Milyen témákat érintenek ezeken a tréningeken?

„A kezdetektől egészen a magas szintű intervencós beavatkozásokig tematikusan építjük fel az oktatást. Eszközismeretet tanítunk, technikai eljárásokat osztunk meg egymással, illetve eseteket beszélünk meg. Azt vizsgáljuk, hogyan lehet javítani a beavatkozásokon, kevesebb szövődménnyel dolgozni, ez egy nagyon fontos szempont nehéz szituációkban, hiszen az egész gyógyítás, az egész intervenció nem az orvosról szól, hanem a betegekről. A képzésen fiatal, most nemrég kezdett, vagy már tapasztaltabb, de még kezdőnek számító intervenciós kardiológusok a hallgatók. Limitált számban vesznek részt a képzésen éppen azért, hogy sokkal fókuszáltabb legyen ez a program. Az előadók pedig az országban dolgozó elismert, tapasztalt kardiológusok.”

Milyen változáson ment keresztül az ágazat az utóbbi években, évtizedekben?

„Ha egyszóval szeretném mondani, akkor robbanásszerű! Lényegében itt a fejlesztések emelik a szívkatéteres beavatkozások színvonalát is. Elindult az egész onnan, hogy katétereken keresztül érfestés történt, és eljutottunk odáig, hogy képalkotással, lézeres technikákkal dolgozunk az éren belül. A 2000-es években kezdődött a nagy változás, amikor Magyarországon az intervenciós laborok száma gombaszerűen megnőtt és most már ott tartunk, hogy az egész országot lefedik. Az eszközöknek a minősége és összetétele is extrém módon növekedett, egészen bonyulult, szinte lehetetlennek tűnő eseteket is meg tudunk ma már oldani ezekkel. Ennek az eredménye az, hogy a hazai akut infarktus ellátás nagyot fejlődött, ami meglátszik a betegek túlélési arányaiban és az életminőség változásában is.”

A túlélési arány hogyan változott?

„A szívkatéteres intervenciók egy része akut, amikor infarktusos betegeket látunk el, ennek a kórházban történő halálozása teljesen megegyezik a legfeljettebb nyugati országok halálozásával, kb. 3-5% között van. A hosszútávú túlélés infarktus után is javuló tendenciát mutat, de még elmarad a Nyugat-európai országokétól, ez azonban már a kardiológiai utókezelésnek a feladata.

A tréningen láttam fotókat éren belül készült ultrahang felvételekről? Ez a fejlesztés például mennyire könnyíti meg a munkájukat?

„Az IVUS rendszer valóban szinte egy hihetetlen eszköz, néhány mm-es éren belül is tudunk vele ultrahang képeket készíteni. Az alap szívkatéterezéshez kontrasztanyagot használunk, mint egy öntvényt látjuk az ereket, de a belső struktúrákról nincsen képünk, hogy a falban lévő képletek, meszesedések, különböző repedések hogyan alakulnak. Ezt tudja megoldani az IVUS, a szív erein belül történő ultrahang technológia. Tulajdonképpen jól látjuk vele a falban lévő struktúrákat, a beavatkozás előtt meg tudjuk tervezni, hogy milyen méretű stenteket alkalmazzunk, tudjuk, hogy van-e másfajta plakk, vagy éren belüli meszesedés, illetve a a beavatkozás után kontrollálhatjuk a segítségével, hogy amit elvégeztünk az tökéletes-e.

Gyógyszerrel bevont stenteket és ballonokat is használnak ma már a szívkatéterezés során, ezeknek milyen előnyei vannak a hagyományos eszközökkel szemben?

„Lényegében hagyományos stenteket már nem, most már csak gyógyszerkibocsátó stenteket használunk, illetve az utóbbi 10-15 évben gyógyszerrel bevont ballonok is a rendelkezésünkre állnak. Beültetés után hámosodási folyamat kezdődik a stenten belül, hagyományos eszközök esetében a betegek 25%-nál a hámréteg kóros túlburjánzása volt a jellemző, ami az ér visszaszűkülésével járt. A gyógyszeres stentek és ballonok esetében ez a folyamat csökkenthető, mivel a most használt stentek 2-3 hónapig gyógyszert bocsátanak ki, gátolva a kóros sejtburjánzást. Így a visszaszűkülési arány a gyógyszerkibocsátó stentek esetén mindössze 2-4%. A fentiek mutatják, mennyire fontos, hogy az intervenciós kardiológusoknak szánt eszközök ilyen mértékű fejlődésen mentek keresztül az elmúlt időszakban.”

Műtét helyett sok esetben nyújtanak kímélő és eredményesebb megoldásokat a végtagi érbetegségekre a katéterrel, éren belül végzett beavatkozások – hangzott el a Vascular Venture Kft. „Komplex alsó végtagi intervenciók” elnevezésű workshopján, Budapesten. Az ágazatban dolgozó több, mint 50 szakorvos egyetértett abban, hogy ma már számos olyan lehetőség és eszköz elérhető, amelyekkel bizonyos esetekben el lehet kerülni a végtagok amputációját, jelentősen növelhető a páciensek életminősége, ám ehhez szemléletváltásra és az érintett szakterületek szoros együttműködésére van szükség. 

Érintettek száma és a betegség kialakulásának okai: 

Drasztikusan emelkedik a perifériás érbetegségben szenvedők száma világszerte, csak az elmúlt 10 évben több mint negyedével, 200 millióról 250 millióra emelkedett a betegek száma. A perifériás artériás betegség elnevezés elsősorban az alsó végtagi erek szűkületére, illetve elzáródására vonatkozik és a végtagi ischaemia a legsúlyosabb formája. A keringési probléma az artériákat érinti, amelyek vért szállítanak a karokhoz, lábakhoz és a test belső szerveihez. Magyarországon ez a betegség áll a legtöbb végtagamputáció hátterében. Megdöbbentő tény, hogy hazánkban az összes nagyobb amputáció száma háromszorosa az európai átlagnak és a magyar amputáltak a legfiatalabbak. A betegség kialakulására a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség hajlamosít leginkább. A helyzetet rontja, hogy sok esetben későn kerülnek be a páciensek az ellátórendszerbe, majd hosszú betegutat járnak be, emiatt a terápiás kezelések nem kezdődnek meg időben. 

A vérellátás csökkenése, az alsó végtagi ischaemia tünetei:

Hideg lábak, fájdalom érzése járás közben, az érintett végtag szárazsága, zsibbadása, elszíneződése. Csak néhány tünet, amely végtagi ischaemiára utal. Az alsó végtagok ischaemiás betegsége a láb ütőereit érinti, amikor azok összeszűkülnek, vagy elzáródnak. Leggyakoribb oka az érelmeszesedés, vagy a thrombus, azaz vérrög. Előrehaladott állapotban szövetelhalás és fekélyesedés is előfordul, ilyenkor végső megoldásként az amputáció lehetősége is felmerül. Az akut alsó végtagi ischaemia klinikai jelentőségét gyakori előfordulása és súlyos szövődményei (amputáció, halálozás) okozzák. 

A betegség diagnosztizálása: 

Érfestéssel

Ischaemia gyanúja esetén az első lépés az erek állapotának vizsgálata. A legelterjedtebb módja az érfestés, amelynek során a végtag verőerén keresztül katétert (egy vékony, hajlékony, speciális műanyagból készült csövet) vezetnek fel a vizsgálni kívánt erekig, majd azon át kontrasztanyagot befecskendezve „megfestik” az ereket. Ez természetesen nem „festék”, hanem röntgensugárfogó kontrasztanyaggal kevert fiziológiás oldat. A befecskendezés során röntgenfelvételeket készítenek, azokat rögzítik.

Új diagnosztikus eszközzel, IVUS módszerre

Létezik azonban az erek vizsgálatára egy korszerűbb, kíméletesebb megoldás is! A kontrasztanyagoknak ugyanis vesekárosító hatása lehet és egyes pácienseknél allergiás reakciókat válthat ki. Az úgynevezett IVUS (intravascular ultrasound) vizsgálat lényege, hogy egy speciális katéteren keresztül egy nagyon vékony ultrahang készüléket vezetnek fel az orvosok a páciens ereibe, így azok állapotát pontosan fel tudják mérni a további kezelési módok meghatározásához.

Az ischaemia kezelése:

1. Nyitott műtét

Nyitott műtéti eljárást hosszú szakaszú elváltozások esetében alkalmaznak, vagy ha a laesio (elzáródás, károsodás) endovascularis (éren belüli) beavatkozásra nem alkalmas.

2. Endovascularis (éren belüli) műtét:

Ezt a beavatkozást rövidebb szakaszú érelzáródás esetén alkalmazzák, vagy ha a beteg állapota nyitott műtétet nem tesz lehetővé. A módszert egyre gyakrabban alkalmazzák a nyitott műtétek helyett, mert rendkívűl hatásosak és kevésbé megterhelőek a páciens számára. 

A képalkotó eljárással irányított, minimál invazív diagnosztikai és terápiás beavatkozások szakterülete az ún. intervenciós radiológia, amely segít a diagnózis gyors és helyes felállításában, sőt helye van a gyógykezelésben is! Az intervenciós radiológiai eljárások előnye, hogy a nagy műtéti kockázattal járó esetek többségében is alkalmazhatók, nem igényelnek sebészi feltárást.

• Angioplasztika /érszűkület tágítása/

Az angioplasztikai eljárás során egy ballonos katétert vezetnek át az elzáródott artérián. Felfújás után a ballon az artéria falába préseli a plakkot, így a vér szabadon áramolhat. Az orvosok ma már gyógyszerrel bevont ballonokat is alkalmazhatnak az érszűkületek kezelésére. Előnye a hagyományos ballonokkal szemben, hogy hosszabb távon garantálja az ér átjárhatóságát.

• Stent beültetés

A stent beültetéséhez egy apró hálót használnak. A stentet az artériába helyezik, hogy segítsen nyitva tartani és helyreállítani a véráramlást. Az orvosok ebben az esetben is használhatnak gyógyszerrel bevont stenteket, amelyekkel a tapasztalatok szerint szintén jobb eredményeket érhetnek el, csakúgy, mint a gyógyszeres ballonok esetében.

• Atherectomia

Az atherektómiás katéter segítségével finoman rotáló mozdulatokat tesznek az érben, eltávolítva a meszes lerakódást az artériákról a véráramlás helyreállítása érdekében. Az eszköz adott esetben a trombus és a kalcium együttes eltávolítására is alkalmas lehet.

• Hibrid műtétek

Ennél a beavatkozási formánál kombinálják a nyitott, endovascularis, laparoscopos és robot technológiákat.

Miközben augusztus 1-től elérhető Magyarországon a koronavírus elleni harmadik védőoltás, a környező országok járványstatisztikai adatai alapján küszöbön a negyedik hullám, amiben jelentős szerepe van a delta variáns erőteljes terjedésének. Azokat, akik átestek a fertőzésen, vagy akik túl vannak az első két oltáson, okkal foglalkoztathatja a kérdés, vajon kialakult-e védettség a szervezetükben, ugyanakkor lehet, hogy sokakat visszatart, hogy a szakemberek sem értenek egyet abban, érdemes-e ellenanyag-szintet nézetni. A Vascular Diagnostics szakértőinek segítségével jártunk utána, hogy pontosan milyen vizsgálati lehetőségek érhetőek el és hogy kinek melyik elvégzése javasolt.

Dr. Mester Tamás a Magyar Cardiovasculáris Intervenciós Radiológiai Társaság elnöke a rendezvényen többször is hangsúlyozta, hogy nincs két egyforma eset, minden páciens perifériás artériás betegsége egyedi, azokra speciális megoldást kell alkalmazni. Ehhez elengedhetetlen lenne ún. „vascular team” munkacsoportok létrehozása az intervenciós beavatkozásokat alkalmazó intézményekben, amelynek tagjai (érsebész, intervenciós radiológus, angiológus) együttműködve hoznák meg a döntést a beavatkozások módjáról, a lehető legeredményesebb állapot elérése érdekében, lerövidítve ezzel a betegutat. Magyarországon ezt jelenleg nem írja elő jogszabály – szemben az onkoteamekkel– viszont alulról jövő kezdeményezésként már megjelent a hazai egészségügyi intézményekben is.

A tesztek útvesztőjében: Covidos vagyok, vagy megfáztam?
Egyre nagyobb kihívást jelent kideríteni, hogy Covid-fertőzéssel vagy csak szimpla megfázással van dolgunk. Dr. Nagy Orsolya mikrobiológus kalauzolt el minket a tesztek útvesztőjében. A szakember elárulta, milyen tesztekkel találkozhatunk, és mit érdemes tennünk, ha koronavírus-fertőzésre gyanakszunk.

LifeTV adás

2022.02.07

PCR tesztelés -10-20-30% csoportos kedvezménnyel! Teszteltessen akár 10 430 Ft-ért!

2022.01.18

Tabuk nélkül a szexuális úton terjedő fertőzésekrőlhttps://www.youtube.com/embed/CtYA-XICCO8?feature=oembed

2022.01.05

Chlamydia trachomatis
A Chlamydia trachomatis világszerte a leggyakoribb bakteriális nemibetegség-kórokozó, éves szinten a WHO becslések szerint kb. 128 millió új esettel lehet számolni. Az európai Járványügyi Központ (ECDC) adatai alapján a hazai bejelentett esetszám erősen alulreprezentált, éves szinten ui. csak 800 alatti a jelentett esetszám (8/100.000 arány). Fejlett C. trachomatis-surveillance-szal rendelkező országokban, a svéd, brit, dán, norvég adatok azt igazolják, hogy a bejelentett esetek aránya nagyságrendileg több! (310-578 eset/100.000 fő). A felderített esetek arányát szűrő- és diagnosztikus vizsgálatokkal hazánkban is növelni kellene.

Tovább…

2021.12.30

Mit kell tudni a HPV-tesztről?
A nők hozzávetőleg 80%-a élete során átesik magas kockázatú HPV-fertőzésen (hrHPV), ezeknek a fertőzéseknek a 90%-a azonban két év alatt magától elmúlik. Ugyanakkor a cervikális karcinóma a negyedik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés a világon, és az esetek 99%-ában kimutatható a szervezetben a magas rizikójú HPV, leggyakrabban a HPV 16-os és 18-as törzsei. Amellett, hogy a vírus egyes törzsei ellen kifejlesztett védőoltást – melyet jelenleg a hetedik osztályosoknak ingyenesen biztosít az állam – minden szexuálisan aktív nőnek javasolt felvenni, a rendszeres HPV-szűrés is életet menthet. A HPV-vírusnak vannak magas és alacsony kockázatú törzsei. A magas kockázatúak nagyobb eséllyel okoznak rosszindulatú méhnyak-, méhtest-, szeméremtest- vagy vaginális daganatot, míg az alacsony rizikójúakat a nemi szervi szemölcsökkel hozták összefüggésbe. Korábban sem a hagyományos, sem a folyadékalapú citológia nem bizonyult olyan érzékeny szűrővizsgálatnak, mint a HPV-teszt. Pozitív lelet esetében ugyanakkor szorosabb kontrollra, gyakoribb citológiára, HPV-tesztelésre és kolposzkópos vizsgálatra volt szükség, sok esetben pedig a partner vizsgálatára is. Mivel azonban a HPV-fertőzések döntő többségével az immunrendszer sikeresen veszi fel a harcot, az esetek nagy részében az átmeneti fertőzöttség nem vezetett komoly megbetegedéshez. Ennek nyomán merült fel egy olyan teszt kifejlesztése, amely a tartós, illetve a daganat kialakulásának szempontjából nagyobb kockázatot jelentő fertőzöttség kimutatására koncentrál.

Tovább…

2021.12.14

Indokolt-e oltatni az 5-11 éves gyerekeket? A szakértő válaszol!
Szerdán kezdődik az 5 és 11 év kor közötti gyerekek oltási programja, ami rengeteg kérdést vet fel a szülőkben. Dr. Nagy Orsolya mikrobiológus minden felmerülő kérdésre válaszolt ma reggel az Ébredj velünkben. Elmondta, hogy a gyerekek könnyen terjesztik a vírust, mert nagyon gyakran tünetmentesen tudnak fertőződni, vagy enyhe, esetleg nem jellemző tünetekkel. A szövődmények náluk is súlyosak lehetnek, így őket is védenünk kell az oltással a szakértő szerint.

LifeTV adás

2021.11.26

Itt a HPV-szűrés új típusa: még pontosabb, és életeket menthet!
Magyarországon évente közel 1000-1200 nőnél diagnosztizálnak rosszindulatú méhnyakdaganatot, és ötszázan halnak bele a betegségbe. A szűrővizsgálatokkal elkerülhetjük a tragédiákat, szerencsére manapság többféle opció is rendelkezésünkre áll. Dr. Novák Zoltán szülész-nőgyógyász szakorvos, daganatsebész az új mRNS-alapú szűrést ismertette velünk ma reggel, valamint egy szuper lehetőségre is felhívta a figyelmünket. Kampányhétvégét szerveznek december 4-5. között az új típusú szűrővizsgálathoz egy budai és egy pesti rendelőben. Aki a https://hpv.vdiagnostics.hu/ oldalon regisztrál, annak csak a HPV-teszt árát kell kifizetnie, az orvosi vizsgálat grátisz.

LifeTV adás

2021.11.26

Egy HIV-vel élő édesanya története: AIDS-stádiumban diagnosztizálták 2016-ban. December 1. a HIV/AIDS világnapja. Fontos, hogy eloszlassuk a fertőzéssel és a fertőzöttekkel kapcsolatos tévhiteket, és felhívjuk a figyelmet a szűrés fontosságára. Cél, hogy lekerüljön a HIV-fertőzöttekről a stigma, HIV-vel élni ugyanis ma már nem azt jelenti, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Az Ébredj velünkben dr. Nagy Orsolya mikrobiológussal tisztáztuk, mi is a HIV és az AIDS pontosan, majd egy tanárnőt kapcsoltunk Skype-on, aki 21 éve él a HIV-vírussal.

LifeTV adás

2021.10.06

Dr. Nagy Orsolya az Ébredj velünkben segített eligazodni a covid tesztek közötti útvesztőben. A mikrobiológus szakorvos elmondta, az alapján kell tesztet választanunk, hogy mit szeretnénk vizsgálni, az oltás hatékonyságát vagy, hogy átestünk-e a fertőzésen. Az aktuális fertőzés kiderítésére még mindig a PCR teszt a legmegfelelőbb.

LifeTV adás

2021.08.17

Tényleg érdemes antitest-szintet vagy sejtes immunitást vizsgáltatni?

Miközben augusztus 1-től elérhető Magyarországon a koronavírus elleni harmadik védőoltás, a környező országok járványstatisztikai adatai alapján küszöbön a negyedik hullám, amiben jelentős szerepe van a delta variáns erőteljes terjedésének. Azokat, akik átestek a fertőzésen, vagy akik túl vannak az első két oltáson, okkal foglalkoztathatja a kérdés, vajon kialakult-e védettség a szervezetükben, ugyanakkor lehet, hogy sokakat visszatart, hogy a szakemberek sem értenek egyet abban, érdemes-e ellenanyag-szintet nézetni. A Vascular Diagnostics szakértőinek segítségével jártunk utána, hogy pontosan milyen vizsgálati lehetőségek érhetőek el és hogy kinek melyik elvégzése javasolt.

Tovább

2021.07.19

Egyre több jel mutat arra, hogy komoly lehet a negyedik hullám

Nyár végén vagy ősszel várható a pandémia negyedik hulláma, ráadásul járványügyi modellek alapján abban is biztosak lehetünk, hogy a delta variáns igen komoly esetszám növekedést fog okozni. Lehet a vakcinákon, az azok közötti esetleges különbségeken vitatkozni, azonban nem nagyon van más választásunk, mint használni azt, ami rendelkezésünkre áll, vagyis növelni kell az átoltottság mértékét, és továbbra is nagyon figyelni a higiénés szabályokra – interjú Dr.Péterfi Zalánnal, a Vascular Diagnostics kutatási igazgatójával.

Tovább

2021.06.22

Durván megnőtt a lakosság igénye a magas szintű egészségügyi szolgáltatások iránt

Fél éve indult el Magyarországon az oltási program, és bár önmagában a vakcina is megnyugvást jelent, a teljes bizonyosságot sokan a különböző immunitás vizsgálatokban látják. Nemrég lépett ki a lakossági piacra a Vascular Diagnostics, a legnagyobb kapacitású hazai COVID-labor szolgáltató is. Hosszú távú saját terveikben országos lefedettségű, rövid várakozási idős, magas színvonalú diagnosztikai szolgáltatások szerepelnek, ezzel párhuzamosan pedig a teljes hazai egészségügyi szektor vonatkozásában is egyértelmű növekedést prognosztizálnak – interjú Péterfi Zalánnal, a Vascular Diagnostics kutatási igazgatójával.

Tovább

2021.04.11

A cikkben összefoglaljuk a SARS-CoV2 vírus kimutatásával kapcsolatos lehetőségeket és buktatókat:

Tovább